Hol vagy angyal?

Újra és újra láthatatlan úton járok.
Taposatlan ösvényre csábítanak az álmok.
Elmémre a sötétség ereszti fátylát,
És lassan szövi börtönöm hálóját.

Felébresztetted bennem alvó ellenségem,
S most magamra hagytál vele kettesben.
Egyszer már legyőztem, azt hittem örökre,
Adtál valamit, mi a lakatot feltörte.

Úgy hittem, hogy ezután szebb lesz minden.
Hamar rájöttem, nem az lesz, mit hittem.
Megmutatta ismét a gonosz az igazi arcát.
Felveszem a kesztyűt és befejezem a harcát.

Hol vagy most, mikor szükségem lenne rád?
Nem hiszem, hogy kibírom mi rám vár.
Hol vagy angyal, ki ezt tetted velem?
Csak te vagy egyedül, ki segíthet nekem.

Megmutattad a reményt, s hirtelen eltűntél.
Fejemben nem maradt más, csak sötét éj.
Gondolataim közt botladozva lépkedek,
S csak remélem, hogy angyalomra rálelek.

Hol vagy angyal, mikor szükségem lenne rád?
Nincsen más senki, ki e gödörből kiránt.
Hol vagy most angyal, hogy repüljek veled?
S legyőzzem a szörnyet ki engem eltemet.

Hol vagy most angyal? Mond ki újra a szót,
Ami végleg megtöri ezt a varázslatot!
Hol vagy most angyal? Mosolyogj rám!
S azonnal meggyógyul az összes hibám.

(2012.09.27)