Egy olyan országban élek, ahol 1848-ban küzdöttek a sajtószabadságért, a cenzúra eltörléséért. Miért volt cenzúra? Mert egy idegen hatalom irányította, az országot. Szükség volt a cenzúrára, hogy a sajtóban szép és jó hírek jelenjenek meg. Olyan hírek, amelyek nem veszélyeztetik a diktatórikus rendszert.

A kommunizmus alatt, szintén volt cenzúra, de akkor már az élet egész területén. A cél ugyan az volt. Agymosás segítségével az emberek irányítása és ily módon a diktatórikus rendszer fenntartása.

Most 2015-öt írunk. A helyzet változatlan. Jelenleg itt nem létezik sajtó és szólásszabadság. Pedig most nagyon polgári és nagyon nemzeti hatalom uralkodik felettünk. A cél ugyan az mint mindig. Népbutítás, és annak megakadályozása, hogy veszélybe kerüljön a kormányhatalom. Jogosan teszem fel a kérdést, ami költői:

„-Akkor most is diktatúrában élünk?”

Mindenki döntse el maga, de én határozottan állítom, hogy igen. Több erre utaló jel is van, de közülük a legszembetűnőbb a cenzúra.

Volt egy választás április 12-én, amit a FIDESZ elbukott. A választás előtt Orbán Viktort még élőben is lehetett látni a köztévében, persze csupán azért, mert a nép akarta így. És megtörtént a választás. Másnap a Frisss FM rádióban (FIDESZ rádió) nagy volt a csend a választásról. Legelőször délelőtt 10-kor szóltak pár mondatot róla. De bezzeg a holokauszt megemlékezésről fél óránként beszámoltak. Jellemzően ha politikai híreket mond be a rádió, akkor ezek csak is olyan hírek lehetnek, melyek dicsőítik a Pártot. De most hétfőn nagy volt a hallgatás. Talán utasításra, vagy csak tétováztak, mert nem akartak olyan hírt bemondani, ami rossz fényt vetne a Fideszre.

„Három dolog nem maradhat sokáig rejtve: a Nap, a Hold, és az Igazság.” Buddha

A fenti nagy igazságot sokan hajlamosak elfelejteni. Az igazság eltitkolása is hazugság. Egyre többen kezdenek feleszmélni a narancsködből, hogy a helyzet nem annyira rózsás, mint amilyennek a média lefesti. Az emberek a saját bőrükön tapasztalják a negatív változásokat. A hatalom veszít a népszerűségéből, de a gőgjétől elvakítva nem látja meg az okot. Hibába hirdetik, hogy minden nagyon szép és minden nagyon jó ebben az országban, az emberek nem ezt érzik. Hiába szajkózza a média, hogy dübörög a gazdaság, ha azt érzi mindenki, hogy a pénze egyre kevesebbet ér. Hiába minden öntömjénező reklám, hogy márpedig ebben az országban rend van, amikor fillérekért gyilkolnak meg valakit.

Szólás és sajtószabadság…van-van, persze-persze, de cenzúrázva, hogy kellemes legyen minden hír a gyomornak.