Amióta kitört a járvány-hisztéria azóta sok embernek megváltozott az élete. A „maradj otthon” program mindenkire hatással volt, főleg a kisvállalkozásokra. Azok kénytelenek voltak bezárni így a bevételük gyakorlatilag nullára csökkent. A következő történet résztvevőiről csak feltételezni lehet, hogy ők is a járvány-hisztéria áldozatai.

Munkából hazafelé beálltam sorba a kedvenc lángossütőnél.
Volt ott egy férfi két szép kutyával. Mikor meglátta, hogy sorban állok mondta, hogy menjek előre, mert ő nem a sorban áll. A felesége ott van, ő csak a kutyák miatt marad távol.

Mivel egyetlen nő állt a sorban gyorsan kiszúrtam, hogy melyik a felesége. Botra görnyedve várta a kettő sima lángosukat.
Közben a kutyákat figyeltem, ők pedig az elhaladó embereket. Akinek a kezében étel volt, azt látványosan követték a tekintetükkel.

-Szép kutyák ugye? – kérdezte a férfi.
-Igen szépek és hogy figyelnek!
-Hát, csak ők maradtak nekünk – folytatta. – Mi négyen vagyunk. Nemrég kerültünk az utcára. Parkokban éjszakázunk. Ez az egy lángos a napi betevő falatunk.

Közben fizetett a feleség. És mielőtt a döbbenettől szólni tudtam volna elindultak.
Rendezettek voltak még. Kicsit talán dolgozik bennük a büszkeség is. Nem kéregetett, csak elejtette az életük egy kis morzsáját.

Elgondolkoztam, hogy mostanában hányan járhattak így. És hányan fognak még így járni, ha évekig tart ez a hisztéria? Miért hagyja egy kormány, egy nép, az emberiség, hogy ez megtörténjen?

A saját önzőségetek miatt etetitek és fenntartjátok a rendszert, ti aki egy plasztikkártya miatt beoltatjátok magatokat, hogy moziba, fürdőbe, vagy külföldre mehessetek nyaralni. A hisztitekkel fenntartjátok a korlátozásokat, amibe emberi életek rokkannak bele.

Hány életnek kell még az emberi önzés, ego, nemtörődömség, butaság, tudatlanság miatt tönkre mennie?

Te hisztizel a legjobban, és te tartod fenn a korlátozásokat, akinek irodai munkája van és „home officeban” dolgozik, mert neked így kényelmesebb. Persze azokra nem gondolsz, aki nem tudja otthon végezni a munkáját egy laptop mellől. Hány élet fog még a tudatlan emberek lelkén száradni? Hány emberéletet, családot kell még tönkretenni, a lezárások miatt? Hány ember fog még az utcára kerülni, mert bezárt a munkahelye és nem tudja fizetni a számláit, az albérletét? Erről nem a kormány tehet, hanem a nép, aki hagyja, hogy hülyére vegyék és bármit megtehessenek vele. Erről csak azok tehetnek, akik még mindig vakon bíznak a kormányban és a kormány által fizetett „tudósokban”.

Addig fog tartani ez az elnyomás, járvány, korlátozás, amíg a nép egyöntetűen ki nem mondja, hogy:

NEM! Elég volt! Ebből nem kérünk többet! Takarodjatok!