Az utcai maszkviseléssel télen a szögeket vered a koporsódba. Télen a hidegben mindenki tetőtől talpig be van öltözve. Az egyetlen bőrfelület általában, ami szabadon van az az arcunk. Ha ezt letakarjuk maszkkal, csak a szemünk látszódik ki.

Ebben az esetben viszont egyáltalán nem tud a szervezetünk D3 vitamint termelni. Nem elég, hogy kevesebb a napfény, de kevesebbet is tartózkodunk szabadban és kevesebb bőrfelületet ér a napfény is, így kevesebb D3 vitamin termelődik bennünk. A D3-vitamin hiánya pedig súlyos megbetegedéseket okozhat. Többek között az immunrendszer gyengülését is, ami miatt könnyebben megbetegszünk, és nehezebben küzdjük le a betegségeket, ha egyáltalán sikerül.

A maszkviselés az egészség szempontjából ártalmas. Nem véd meg semmitől sem, inkább elősegíti a betegségek kialakulását. Télen, a leheletünk egyből lecsapódik a hideg maszkon így egy kellemes táptalajt biztosít a baktériumoknak és a gombáknak. Meleg időben sem jobb a helyzet, amikor az ember beleizzad a maszkjába. Ezen nincs mit vitatkozni, egyszerűen csak logikusan végig kell gondolni. A legegészségesebb a szervezetnek, ha akadály mentesen tudjuk biztosítani a be- és kilégzést.

A betegséget nem kívülről kapjuk, hanem magunk biztosítunk táptalajt neki. Stressz, rossz táplálkozás, kevés mozgás, túlterheltség, kevés pihenés, kevés szabadban töltött idő, a természettel való kapcsolódás hiánya, negatív, rossz gondolatok, mérgekkel való érintkezés, mind azt idézik elő, hogy a szervezetünk legyengül, megbetegszik, aztán erre ráfogják, hogy kívülről került belénk valami nyavalya. Pedig egy kis odafigyeléssel a „megfázásos” jellegű megbetegedések elkerülhetőek lennének. Az immunrendszer megfelelő karbantartásához nem csak a testünket kell jó állapotban tartani, hanem a szellemünket és a lelkünket is. Mind a három dolog megfelelő egyensúlyban tartása fontos ahhoz, hogy egészségesek maradjunk.

• A kiegyensúlyozott táplálkozással és jó minőségű étellel és tiszta vízzel kezdődik az egészség.
• A szellemünket úgy tarthatjuk karban, hogy az elfogyasztott információ is legyen minőségi. Ne foglalkozzunk olyan dolgokkal, amik lehúznak, amik rossz érzést keltenek bennünk, amik megfélemlítenek. Kerüljük a médiát, a televíziót, a rádiót és a negatív internetes portálokat is. Keressünk olyan dolgot, hobbit, otthoni munkát, amit örömmel csinálunk és feltölt energiával. Ezzel a szellemünket is és a lelkünket is karban tarthatjuk.
• A lelkünket pedig úgy tudjuk a legjobban karban tartani, ha pozitív érzéseinket tápláljuk, a negatívakat pedig félretesszük. A félelmet teljesen ki kell kapcsolni, hiszen az okozza a legtöbb bajt.

Végezetül egy kis tudományos információ a D-vitaminról:

A kalciferol gyűjtőnév. Több azonos biológiai hatású, de kémiailag egymástól különböző anyagot jelölnek vele. A D-vitamin kifejezés két molekulára vonatkozik:

• ergokalciferol (D2-vitamin)
• kolekalciferol (D3-vitamin).

A kolekalciferol (D3-vitamin) az erősebb hatású, ez a bőrben keletkezik a napfényben lévő, 270–290 nm hullámhosszú UV-B sugárzás hatására, 7-dehidrokoleszterin jelenlétében a D2-vitamin biológiai hatékonysága 25–30% a D3-vitaminhoz képest). Ez előbb a májban lesz 25-hidroxi-D-vitamin, majd a vesében alakul biológiailag aktív anyaggá, 1,25-dihidroxi-D-vitaminná (kalcitriol). A D-vitamin-hatású vegyületek szteroidszármazékok.

Története:

Először a csukamájolajról állapították meg, hogy gyógyítja az angolkórt, majd a napfénnyel besugárzott bőrről is megállapították ugyanezt.

Hatásai:

• az 1,25-dihidroxi-D-vitamin a vérben szabályozza a kalcium (Ca) mennyiségét
• befolyásolja a csontosodási folyamatot
• blokkolja a sejtburjánzást a rákbetegség egyes formáinál (vastagbélrák, emlőrák, prosztatarák)
• erősíti az immunrendszert (a monociták előállításához szükséges)
• Egy erőteljes rákellenes gyógyszer, a tamoxifen, amit széles körben alkalmaznak petefészekrák, hólyagrák, emlőrák esetén, jobban kifejti hatását D-vitamin jelenlétében.

Vannak arra utaló jelek, hogy a leukémia és a nyirokcsomó-megnagyobbodás kezelésében is hasznos a D-vitamin szedése, de ennek igazolásához még további vizsgálatok szükségesek.

Mérése:

A 25-hidroxi-D-vitamin normál értéke a vérplazmában 27,5 nml/l. Értéke évszakos változást mutat, nyáron nagyobb, télen kisebb, a napfény mennyiségével arányosan. Erős D-vitamin-hiány esetén a vérplazma kevés kalciumot és foszfátot tartalmaz, az alkalin-foszfát viszont emelkedett értéket mutat.

Hiánya:

• Gyermekekben angolkór („csontlágyulás”) lép fel, ami abból ered, hogy a csontokba nem épül be megfelelő mennyiségű kalcium. Súlyosabb esetben a csontváz deformálódik, ami csontfájdalommal és izomgyengeséggel jár. Felnőttekben a betegség orvosi neve: Osteomalacia. Csonttöréssel is járhat. Állandóan zárt helyen tartózkodó felnőttek, vagy azok, akik a szabadban a testüket teljesen elfedik (például a muszlim nők, lásd: csador) ki vannak téve D-vitamin-hiánynak, illetve az abból eredő következményeknek. Az üveg nem ereszti át az UV-fényt, így az azon keresztül érkező fény nem termel a bőrben D-vitamint. Alkalmatlan a D-vitamin pótlására a szolárium, mivel ott nagyrészt UV-A sugárzást alkalmaznak.
• A szervezetben jelenlévő D-vitamin alacsony szintje kedvezőtlenül befolyásol(hat)ja több betegség lefolyását, pl.: reumás ízületi gyulladás, cukorbetegség, sclerosis multiplex, emlőrák és vastagbéldaganat.
• Újabban vizsgálatok sugallják, hogy az elégtelen D-vitamin szint a bőr daganatos betegségei kialakulásának vagy kiújulásának kialakulását növelheti (egyes vizsgálatok szerint akár 60%-kal is).
• Ausztrál kutatók szerint a terhesség alatti alacsony D-vitamin szint növelheti az autizmus kialakulásának valószínűségét.

D-vitamin-hiányra lehet számítani az alábbi esetekben: idős kor (a bőrben kevesebb D-vitamin jön létre napfény hatására); kevés napfény; vese- vagy májproblémák; koleszterinszint csökkentő gyógyszer szedése; kortikoszteroid tartalmú gyógyszer szedése (asztma, allergia, ízületi gyulladás); rohamoldó gyógyszer szedése (pl. phenytoin); szigorú vegetarianizmus (a növényekben kevés a D-vitamin); alkohol túlfogyasztása.

D-vitamin-források:

• tőkehalmájolaj
• olajos halak (lazac, makréla stb.)
• tojás sárgája
• máj
• margarin (csak ha hozzáadott D-vitamint tartalmaz)
• napfény (nem tartalmaz D-vitamin-t, hanem az a bőrben keletkezik)

Túladagolás:

Túlzott bevitele hiperkalcémiát okoz, ez szájszárazsággal, szédüléssel, hányással, izomgyengeséggel, ízületi fájdalmakkal és étvágytalansággal jár (anorexia), továbbá vesekő alakulhat ki. Napfénynek való túlzott kitettség nem okoz D-vitamin-mérgezést, mert a szervezet számára fölös D3-vitamin-mennyiség közömbös anyaggá alakul.

Túladagolása azt eredményezi, hogy megemelkedik a vér kalciumszintje, emiatt túl sok kalcium épül be a csontokba, az érfalakba, a tüdőbe, a szívbe, a vesékbe; ez növeli az érelmeszesedés kockázatát, vagy növekedési zavarokat okozhat.

Ajánlott napi adag:

Európában, Magyarország földrajzi szélességén nyáron elegendő napi 15 perc szabadban töltött idő a szükséges D-vitamin-mennyiség kialakulásához. Ősztől tavaszig felnőtteknek napi 2000 NE bevitele ajánlott.

A pontos mennyiség függ az étkezéssel szervezetbe jutó kalcium és foszfor mennyiségétől, a fiziológiai fejlettségtől, a biológiai nemtől, az életkortól, a napfénynek való kitettségtől és a bőr pigmentációjától.

Mellékhatás más gyógyszerekkel:

• A szervezetbe kerülő egyes idegen anyagok (ólom, kadmium), valamint egyes gyógyszerek növelik a D-vitamin-szükségletet.
• A D-vitamin elősegíti a magnézium felszívódását.
• Görcsoldók hosszabb idejű szedése elégtelen kalciumfelszívódást eredményezhet, ami csökkenti a D-vitamin hatékonyságát.

A D-vitamin (kalciferol formában) jellemző mennyisége 100 g élelmiszerben:

• gabonafélék, hüvelyesek és őrleményeik, kenyerek, péksütemények: nem jellemző
• száraztésztákban: 0–0,4 μg
• zöldség, gyümölcs: nem jellemző
• vaj, margarinféleségek: 0,5–7,5 μg
• húsok, húsipari termékek: 1–4 μg
• halak: 0,5–10 μg
• tej: 0,05–0,3 μg
• tojás: 1 μg