Igazságtalanság Mátyás királlyal!
Nyílt levél Horváth Péter és Hámori Péter tankönyvíróknak
Az Önök által írt történelemkönyvből tanítják az általános iskolás 6. osztályos gyermekeinket, mely az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet kiadásában jelent meg. Annak 20. oldalán (melléklet) ilyen furcsaságok olvashatóak a Hunyadi János, a törökverő fejezetben:
„A Hunyadiak román eredetű, elmagyarosodott nemesi család voltak.”
Ha csak a formaságokat vesszük, mindjárt adódik az első kérdés: Hogy lehetett a Hunyadi család román eredetű, ha azt a népet még a középkorban is vlachnak hívták, s csak a 19. századtól mondja önmagát is románnak?
Mai álláspontok szerint Hunyadi János származása vitatott a havasalföldi Vajk apától kezdődően egészen Luxemburgi Zsigmond királyi származékig. Ahhoz viszont kétség nem fér, hogy ők magukat magyar nemesnek tartották és az életükkel is a magyar királyságot szolgálták.
Most azt kérdezzük a Horváth-Hámori szerzőpárostól:
Honnan ez a magabiztos, minden mást lehetőséget lesöprő kijelentésük?
Ugyanezen könyv 27. oldalán (melléklet), a Mátyás az igazságos fejezetben pedig így fogalmaztak:
„A népmesék Mátyása azonban kitalált alak. Mátyás nem járt álruhában, nem tett személyesen igazságot.”
Mi a bizonyítékuk arra, mire alapozzák azt a kijelentésüket, hogy Mátyás nem járt álruhában a nép között?
Szondi Miklós tanár
Sajnálatos a szerzők tájékozatlansága, annál sajnálatosabb, mivel gyermekeket tévesztenek meg.
Arra, hogy Mátyás király járt álruhában, vannak bizonyítékaink.
Dümmerth Dezső levéltáros, több könyv szerzője írja a Két Hunyadi c. könyvében (Panoráma Kiadó, 1985): „Mátyás még e hónap elején fegyveres haddal indult meg Brünnből, tehát az előnyomulást folytatni akarta. Olyannyira, hogy szokott merészségében és meghökkentő ötleteiben bízva, álruhában, szolgalegénynek öltözve Chrudim városa előtt a cseh őrség fogságába jutott. Szerencsére csak átmenetileg.” 187. oldal
„Frigyes brandenburgi választófejedelemhez fordulva azt kéri, hogy zarándokruhában, titokban felkereshesse őt egy szoros szövetség megkötésének megbeszélésére.” 189. oldal
Bizonyára ennél több adatot is találnak a szerzők (ha akarnak) az Országos Széchényi Könyvtárban.
Szondi Miklós solti tanár és Szakácsné Friedrich Klára nyugdíjas tanár
Ui.:
Kérem, hogy aki egyetért a levélben írottakkal, az segítsen abban, hogy az el is juthasson a címzettekhez. A levél aláíróihoz csatlakozhat bárki, s az bővíthető saját véleménnyel is.
