Felrobbantott Világ – Csak így lehet Szilveszter?

tuzijatek sydney nye fireworks 2019 szilveszter

Amióta az ember feltalálta a robbanóanyagokat nagyjából 1300 éve, azóta hasznosítja is. Hol békés, hol rossz dolgokra. A békés felhasználásnak tartják például a bányászatot és a tűzijátékot. A békés kifejezéssel én nem értek egyet. Ha nem embereket ölök robbanóanyaggal, akkor az már békés felhasználás? Ha a Földnek, a természetnek, az állatoknak lenne ebbe beleszólási joga, akkor ők sem vélnék a robbantgatásokat békés dolognak.

Békés dolog az ha gigantikus méretű lyukakat robbantunk a földbe? Békés az, ha hegyeket rombolunk le? Az ember minden egyes cselekedete önmaga egóját, nagyságát, kényelmét, és nem utolsó sorban jólétét szolgálja. Szilveszterkor az egész világ háborús övezetté válik. Több tízezer tonna pirotechnikai anyagot, petárdát, tűzijátékot robbantanak fel világszerte.

Sajnos nem túl sok nyilvános statisztikai adat található, de annyi bizonyos, hogy évről évre nő a pirotechnikai anyagok felhasználása. Ez köszönhető annak is, hogy az emberek folyton versengenek egymással. Nem kivétel ez alól a tűzijáték sem. Néhány cikket találni a neten is, melyek azzal büszkélkednek, hogy melyik város melyiket körözte le tűzijátékban. Mert ugye az a fontos, hogy ki tud nagyobbat durrantani.

Csak egy példa a farokméregetésre.

Ausztrália, Sydney, 2018 szilveszter: 100000 effekt, 8 tonna robbanóanyag, 7 millió dollár. A melegek tiszteletére volt egy szivárvány is a tűzijátékban, ugyan is 2018-ban népszavazással elfogadták a melegek házasságát.

tuzijatek sydney nye fireworks 2019 szilveszter

Tűzijáték statisztika

2017-ben az Európai Unió (EU) 110 ezer tonna tűzijátékot importált, ami 261 millió eurós értéknek felel meg. Szinte az összes behozatal Kínából származott, a behozatal teljes mennyiségének 98%-a.

Ennek a mennyiségnek több mint háromnegyedén (77%) négy tagállam osztozott:

  • Németország (40 ezer tonna, 36%)
  • Hollandia (24 ezer tonna, 22%)
  • Lengyelország (11 ezer tonna, 10%)
  • Egyesült Királyság (10 ezer tonna, 9%)

A környezeti terhelés

Iszonyatos környezeti terheléssel jár ez a világméretű egész napon át tartó tűzijáték. Zaj, vegyi anyagokkal szennyezett szálló por, mérgező gázok, úgy mint nitrogén-oxidok (NOx), kén-dioxid (SO2), szén-dioxid (CO2). Ezt okozza a tűzijáték.

Egy német statisztika szerint szilveszterkor a levegőbe került pormennyiség az autók által okozott éves pormennyiség negyedét teszi ki. Tehát a szilveszteri tűzijáték az egész évi szálló pormennyiség ötödét adja. A problémát tetőzi, hogy ez az egyötöd rész néhány óra leforgása alatt kerül a levegőbe.

De ez már csak hab a tortán. Vannak dolgok, amiket senki nem vesz figyelembe. Az előállítás során keletkezett környezetkárosítás. A szállítás által okozott környezetszennyezés. Ne feledjük, hogy szinte az egész világot Kína látja el tűzijátékkal. Aztán ott van még a tűzijáték után hátramaradt szemét, ami csak Budapestet nézve több száz m3 hulladékot jelent.

Balesetek és a tűzesetek

Az interneten rengeteg figyelmet kapott az ausztráliai 2018 július 1-én tartott Északi Területi ünnepség, melyet az ausztrálok természetesen tűzijátékkal ünnepeltek. Ennek summája számokban: (FORRÁS)

  • 370 tonna civil tűzijáték (csak a legálisan vásárolt)
  • 386 ezer dollár civil kiadás tűzijátékra
  • 27 emberi sérülés
  • 21 embert kórházi kezelése égési sérülésekkel, szemsérüléssel
  • 770 segélykérő hívás
  • 1792 hívás a sürgősségi központba
  • 679 avartűz
  • 6 épülettűz
  • 98 riasztás zavargásokhoz
  • rengeteg riadt és sérült állat

A magyarországi számok szerencsére nem ilyen súlyosak. 2019.01.01-én: (FORRÁS)

  • 2980 riasztás országosan, ebből 830 Budapest
  • 9 pirotechnikai eszközzel kapcsolatos baleset
  • 139 részeget és drogost szállítottak kórházba ebből 37 kiskorú
  • plusz a szokásos közlekedési balesetek, tűzesetek, rosszullétek, szén-monoxid-mérgezések

tuzijatek budapest 2018 augusztus 20

Személyes tapasztalatok

Ahol mi lakunk, ott 6 órán keresztül zajlott a háború a házunk előtti téren. Családok felváltva lőtték fel a rakétákat. Az autista kisfiamat nagyon zavarta, főleg éjfélkor, mikor beindult mindenki. Minket felnőtteket is zavart. Szeretjük a tűzijátékot, de nem 6 órán keresztül. Nem beszélve a két kutyánkról, akik azt sem tudták, hogy hova bújjanak. Két napig pedig szegények összerezzentek minden kis zajtól. Számukra ez a hang félelmet kelt és a jó hallásuk miatt fájdalommal jár nekik. Ha valaki csak így tud ünnepelni, akkor ott nagy bajok vannak.

A szilveszteri zajkeltéssel, hangoskodással eredetileg az ártó, gonosz szellemeket űzték el. A zajjal az óév rossz dolgait, bánatát feledtetjük el, hagyjuk hátra, hogy az újévben csupa boldogság, szerencsés történés következhessen be. Régen – amikor még nem volt ilyen jó világ, mint most – dudával, ostorral, kolomppal, edények zörgetésével, zenével, hangoskodással, énekléssel oldották meg a zajkeltést, az óév búcsúztatását és az újév köszöntését. Szelleműzésnek szerintem az is tökéletesen megfelelt. Sajnos manapság ezeket szerény zajkeltő eszközöket felváltotta a tűzijáték. És kialakult az emberekben egy verseny, hogy ki tud nagyobbat, hangosabbat, szebbet, drágábbat durrantani. Úgy gondolom, akit csak ez elégít ki az menjen pszichiáterhez.

Tatán megoldották a kérdést

Természetvédelmi okokra hivatkozva a város önkormányzata még novemberben betiltotta a pirotechnikai termékek használatát. A tatai Öreg-tóra vadludak tízezrei érkeznek pihenni a vonulás során, de sokan át is telelnek ott. Az év utolsó napján több, mint 20 000 vadlúd érkezett a tóra. És a csendes szilveszternek köszönhetően több mint 13 000 vadlúd másnap is ott maradt. Erre hosszú évek óta nem volt példa.

vadlud sokadalom rekord 2018 tata oreg to

Habár nem mindenki vette figyelembe a rendeletet, de Tata egy viszonylagos csendes, békés szilvesztert ünnepelhetett, melynek nem csak az emberek, hanem az állatok is örültek. Gratulálok azoknak a tataiaknak, akik példamutatóan az ügy mellé álltak!

Tata példája követendő. Sajnos mi emberek elfelejtettük, hogy mi a Föld részei vagyunk. Elszakadtunk a természettől és a Földön kívül élünk. Azt képzeljük magunkról, hogy minket minden jog megillet és bármit megtehetünk. Pedig nagyon is tévedünk. Nekünk harmóniában kellene együtt élni a Földdel, a természettel, növényekkel, állatokkal. Ki kellene alakítani egy közös tiszteletet és nem tovább rombolni a Földet. Mi vagyunk állítólag a legintelligensebb faj a Földön. Nekünk kellene vigyázni rá, de mégsem tesszük.

Az emberi intelligenciánkat pusztításra használjuk. Miért?

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!

Author: Horváth Tamás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

18 − tizenegy =