Számtalanszor látok olyan jelenetet, hogy egy gyerek beszél a szülőjéhez, de sem figyelmet, sem választ nem kap. A szülő egy apró jelét sem adja annak, hogy figyelne a gyermekére. Tipikus eset, amikor a szülő a telefonjába, vagy egyszerűen csak a gondolataiba belemerülve bambul és a gyereke folyamatosan beszél hozzá, kérdez, mond, mutat valamit, de választ, vagy reakciót nem kap.

Túl sok a gyerekem. Túl sokat beszél. Túlságosan lefáraszt. Néha jó lenne egy kis csend! Jó lenne egy kis szabadság!

Kedves Szülő! Ezek helyett a gondolatok helyett inkább töprengj el azon, hogy vajon akkor is ezek a gondolatok keringenének-e a fejedben, ha nem beszélne a gyereked!? Mit gondolnál, ha nem akarná, vagy képtelen lenne magát kifejezni? Mit tennél, ha megkérdeznéd tőle: „Hogy vagy? Milyen napod volt az oviban/suliban?” és néma csend lenne a válasz, mert nem beszélne? Már ilyet is halottam anya szájából elhangzani a gyerekével kapcsolatban, hogy

Istenem, mit vétettem, hogy így büntetsz engem.

Azt hiszed, hogy az a nagy csapás, ha a gyereked beszél, kommunikál, ha kifejezi az érzéseit, vágyait, gondolatait? Akkor képzeld el, mi lenne, ha ezt soha nem tenné, vagy csak nagyon ritkán. Mondjuk hetente egyszer elhangzana tőle egy néhány szavas mondat, amit alig lehet kihámozni. Ugyan úgy azt gondolnád, hogy sok a gyerek? Ugyan úgy csendre vágynál?

Örülj annak, ami van és ne azon bánkódj, ami nincs!

Ne feledd, hogy lehetne rosszabb is! Emlékezz csak vissza, mikor csecsemő korában még nem beszélt a gyereked és beteg volt, vagy csak valami zavarta. Biztosan volt olyan, hogy csak sírt vigasztalhatatlanul, te meg nem tudtad, hogy miért és azt gondoltad, de jó lenne, ha el tudná mondani, hogy mi baja van, hogy mit érez, mi fáj neki.

Ugye, hogy jó lett volna ha beszél? Most hogy megtanult beszélni, így most meg sok? Túl sok a gyerek? Gondolj bele abba, hogy van egy 5, vagy 10, vagy 15 éves nem beszélő gyereked. És nem tudod mi jár a fejében, hogy mit szeretne. Nos, melyik rosszabb, ha beszél, vagy ha nem?

Figyelj oda a gyerekedre és ha kérdez valamit, akkor válaszolj!

Hidd el, hamar elszáguldanak ezek az évek, és majd egyszer azon fogsz nyavalyogni, hogy kirepült a gyereked és magasról tojik a fejedre. Azt fogod vissza kapni tőle, amit adtál neki. Ő úgy fog viselkedni, ahogy te viselkedtél. A szomorú ebben, hogy majd az unokáddal is így fog bánni, mert ezt tanulta tőled. Persze majd te kritizálni fogod az ő gyereknevelését, mert te jobban tudod elméletben, csak épp nem azt csináltad. Az elmélet azonban jól megy. Persze meg van rá az esély, hogy nem így lesz, hogy jobb és odafigyelőbb szülővé válik, de nem ez a jellemző.

Legyen már annyi idő, hogy felnézel a telefonodból, ha kérdez és odaböffentesz valamit legalább! Persze jobban tennéd, ha lenne egy kis türelmed és válaszolnál normálisan! Ja, hogy sok kérdést tesz fel a gyerek és sok benne a megválaszolhatatlan, „de miért”? Képzeld csak, ennek örülni kell, mert

Ha valakinek van kérdése, az azt jelenti, hogy gondolkozik.

Mindehhez türelem kell. Rengeteg sok türelem. Sokszor látom azt, amikor a gyerek nyaggatja a szülőt, aki egyszer csak felrobban és nekiáll vele üvölteni. Mindenkinek lehetnek olyan időszakai, amikor nagyon mélyponton van és sok minden rossz történik és akkor még egy vagy több gyerkőc is nyaggatja. Azonban akkor sem megoldás, hogy ez a szerencsétlen gyereken csapódik le elhanyagolás, vagy agresszió formájában.

Nem a gyereked tehet róla, hogy anyagi gondjaid vannak, hogy rossz a munkahelyed, hülye a főnököd, sok lett a befizetni való számla, vagy épp párkapcsolati problémáid vannak. A gyereked, csak szeretetet és figyelmet, akar, mint eddig mindig, hiszen ezek a legfontosabb dolgok, amikre egy gyereknek mindig szüksége van a szülőtől.

Ha zavarnak a világ dolgai, vagy túl sok rossz összejön az életedben és nem bírod idegekkel, akkor fordíts a gondolkodásodon! Ne tekints úgy a gyerekedre, mint az egyik baj forrására, vagy teherre.! Ne menekülj tőle, hanem inkább a a gondok elől menekülj a gyerekedhez!

Öleld meg! Beszélgess vele! Rajzoljatok, játszatok, bohóckodjatok, kiránduljatok együtt!

Ez egy kicsit segít majd elfelejteni a rossz dolgokat. Hidd el feltölt ez majd, főleg szeretettel. Semmi mást nem kell tenned, csak egy picit fordítani a gondolkodásodon.

A gyerekednek figyelem és szeretet kell. Cserébe figyelmet és szeretetet ad neked.

Ennyi az egész, ilyen egyszerű. Figyelj oda a gyerekedre!

Kapcsolódó cikk:

Ha gyermeked kérdez – megfontolandó bölcsességek