A legtöbb munkakör betöltéséhez orvosi alkalmassági vizsgálat kell. Kivételt képez ez alól a politika. Manapság már nem divat átvilágítani egy politikust sem. A testi és szellemi állapotuk felmérése, pedig soha nem volt terítéken. Habár korábban voltak erre irányuló javaslatok, de ez is csak a szokásos színjáték része volt.

A rendszer működésében nagyon is fontos a szellemi, vagy mentális tényező, melyet figyelmen kívül hagy mindenki. Nem véletlen, hogy egyetlen egy politikus esetében sem volt soha megvizsgálva, vagy megkérdőjelezve annak mentális állapota. Ennek ellenére nyugodt szívvel adunk ezen emberek kezébe hatalmat. Megengedjük nekik, hogy választáson indulhassanak, képviseljék a népet, törvényeket hozzanak, kezükbe adjuk a rendfenntartó szerveket.

Akkor sem kérdőjelezi meg senki egy politikus alkalmasságát, amikor már látható problémák vannak az illetővel. Pedig ebben az esetben fel kellene merülni a népben egy kérdésnek:

„Barátom, te jól vagy? Szerintem elkelne neked egy elmeorvos.”

Mivel nincs semmiféle ellenőrzés, sem felelősségre vonás, gyakorlatilag bármiféle idegrendszeri, mentális problémával vezető pozícióba kerülhetnek emberek és ezáltal szabad kezet kapva tehetik tönkre, nyomoríthatják meg emberek millióinak életét éveken keresztül.

Pszichopata, szociopata, pedofil, drogfüggő, alkoholista, szadista politikusokat csak úgy simán megtűr a nép és hagyja, hogy ilyen beteg elméjű emberek döntsenek az életükről és nyomorítsák meg egész nemzetek életét. Ez az egész világon kivétel nélkül így van. Amikor pedig kiderül valakiről, hogy bűncselekményt követett el, a felelősségre vonás helyett el van tussolva az ügy. Esetleg kap valami nagyon enyhe látszat büntetést. Pedig pont, hogy a vezető pozícióban lévő embereket kellene sokkal szigorúbban büntetni. Amennyiben a bűncselekmény elkövetéséhez a hatalmi pozíciójuk segítette őket hozzá, abban az esetben életfogytiglant lenne a minimális büntetés, hiszen a nép bizalmával éltek vissza. Ilyen esetben ennek súlyosbító körülménynek kellene lenni. De ez utópia. A valóság az, hogy bármit megúszhatnak és ezt tudják is.

Miért nincs rendszeres orvosi alkalmassági és pszichológiai vizsgálatnak alávetve egy politikus sem, mikor egy iszonyatos felelősség, nyomás van rajtuk, hiszen emberek milliói felett döntenek?

Aki igazán beteg, annak egy politikusi állás maga a Kánaán. Egy hatalmi pozícióban kiélheti mindenféle perverzióját felelősségre vonás nélkül. Ha valakinek szadista hajlamai vannak, hozhat olyan törvényeket mellyel emberek életét nyomorítja meg aztán csak hátradől és élvezi a művét, míg a nép ennek az ártó tevékenységnek a levét issza. A nép kénytelen elfogadni mindent, mert a szabály az szabály, a törvény az törvény. Ezt jól bele verték mindenkibe nehogy bárki is ellenkezni merjen.

Elég csak megnézni a magyar politikai elit felhozatalt és azok „munkásságát”. Kurvázások, drogozások, hűtlen kezelések, sikkasztások, pedofília. Rájuk igaz az a mondás, hogy fejétől bűzlik a hal, hiszen a vezérük egyértelműen egy narcisztikus pszichopata, istenkomplexus beütéssel. A magyar vezetők is teljesen betegek, pszichés és mentális problémával küszködnek. Ilyen beteg elmék kezébe volt és van adva az ország.

Utópia, hogy ebben a kérdésben bármi változás történne, főleg világszinten. A világ népei Stockholm-szindrómában szenvednek. Olybá tűnik, hogy mindenkinek jó ez a bántalmazó-bántalmazott viszony. Valamiért ebből nem akar kilépni senki sem. Akinek meg mégsem tetszik ez a helyzet, azt megbélyegzik és üldözik. Az elégedetlenkedőkre címkéket aggatnak, hogy terrorista, náci, fasiszta, rasszista, gyűlöletkeltő, anarchista, antidemokrata és minden olyat, ami szembe megy a hatalom kinyilatkozásaival. Pedig az igazi bűnösök azok, akik odafönt ülnek. A legnagyobb bűnös pedig az a nép aki hagyja magát, hogy ilyen vezetői legyenek.

Hogy mégis mi lenne ha talpig becsületes, jóravaló, jólelkű, a hazáját és népét szolgáló vezetők lennének mindenhol? Nos kérem, akkor nem lennénk ebben a rossz helyzetben, amibe most kerültünk.