Ledolgozzák a téli szünetet a diákok

hoember teli szunet iskola ovoda

Az idei évben megrökönyödve tapasztaltam, hogy munkanap áthelyezés miatt az iskolásoknak kettő napot is le kell dolgozni decemberben. Ráadásul mind a két nap tanítási szünetre esik. A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2018. december 21. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2019. január 3. (csütörtök).

hoember teli szunet iskola ovoda

Ép ésszel fel nem foghatom, hogy miért kell ezt a két napot ledolgozni a diákoknak. Igaz, hogy munkanap áthelyezésről van szó és a dolgozó embereknek december 1-e és 15-e munkanap. De ha ezt a logikát átültetjük az iskolára és alkalmazzuk ott is az áthelyezést, akkor könnyen beláthatjuk, hogy az iskolában nem munkanapot, hanem  a téli szünet kettő napját helyezik át. Ily módon a diákoknak december 1-e és 15-e tanítási szünet kellene, hogy legyen. Logikát ne keressünk állami intézményben, vagy cégben.

A logikát félretéve a diákoknak le kell dolgozni a tanítási szünetből kettő napot.

Némelyik iskola ezeket a napokat tanítás nélküli munkanappá nyilvánította. Mert a törvénykezés ennyit azért megenged. Mégsem él vele minden intézmény. A diákoktól egyre többet követelnek, mind tananyagban, mint időben. Ez a pihenőidő, a szünet rovására megy. Többet dolgoznak ezek a gyerekek, mint egy felnőtt. Kíváncsi lennék, mit szólnának a dolgozó emberek, ha le kellene dolgozni a szabadságot is. Mit szólnának, ha a munkáltató megkövetelné, hogy a napi ledolgozott munka után, még vigyenek haza munkát és otthon is dolgozzanak még néhány órát, minden nap. Persze hétvégére is kapnának túlmunkát, amit otthon kellene megcsinálni. Ha pedig elmaradna az otthoni túlmunka, azért büntetés járna.

Az oktatás egésze zűrzavaros, mint minden, amihez az államnak köze van.  Külső szemlélőként olyan érzésem van mintha egyfajta hierarchikus szolgarendszer lenne. Egyik eleme sem gondolkozik, csak a fentről jövő utasításokat végrehajtja. A Hatalom ezt elvárja a fenntartótól, a fenntartó az igazgatótól, az igazgató a tanároktól a tanárok pedig a diákoktól. A legnagyobb szellemi nyomást pedig az alsó szint kapja.

Kit terhel a felelősség, hogy ilyen a rendszer?

Mindenkit, aki elfogadja, hogy ilyennek kell lenni.

Ha a diákok, gyerekek nem lennének szellemileg elnyomva a születésüktől fogva, akkor maguk is rájöhetnének arra, hogy baj van a rendszerrel és a szabályokkal. Ha pedig összedugnák a buksijukat, akkor közösen megoldhatnák ezeket a problémákat. Talán egy kis tüntetés, morgolódás petíció helyrebillentene a dolgokat. Azonban a rendszer elérte, hogy mindenki immunis legyen a problémákra.

Ha nem érzed, hogy baj van, akkor nem teszel ellene semmit.

Néha vannak olyanok, akik morgolódnak, mint én. Aztán ennyi. Semmi sem változik, ha a tömeg elfogad minden logikát mellőző intézkedést. Aki pedig józan ésszel hangot ad a problémának azt elnyomják. Elnyomják azok, akik lenyelték a Rendszer által ingyen elérhető nyugtató koktélt.

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!

Author: Horváth Tamás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

4 − egy =