Hívő vagyok, de vallásos nem. Vagyis fogalmam sincs, hogy lehetne-e vallásnak nevezni azt, amiben hiszek. Vallás, vallomás, azt vallom, bevallom. Ha a vallás szón kellene lovagolni, akkor a vallásnak talán az lenne az értelme, amit kimondok, elmondok, hiszek valamiben és elmondom, kimondom, kinyilatkoztatom, vallom, megvallom.
Mi az, amiben nem hiszek?
Először is szögezzük le, hogy nem hiszek természetfeletti lényekben. Nem hiszek láthatatlan lényekben, akik valaha, valamikor megteremtették az egész univerzumot, majd magára hagyták, hogy minden történjen teljesen véletlenszerűen, lesz, ami lesz.
Nem véletlenül beszélek többes számban, hiszen rengeteg vallás létezik és benne megannyi Isten. Ámbátor lehet, hogy Isten egy és ugyan az, csak a sokféle nép másképp hívja őket.
Istent sokszor hasonlítják egy pásztorhoz, a hívőket pedig birkákhoz. Furcsa, hogy a hívő embereknek nem veszik észre a hasonlatban a hasonlóságot. Még szép hogy nem, hiszen birkák!
Istent lehetne kertészhez is hasonlítani. Végül is teljesen mindegy, hogy pásztor vagy kertész. Annyi bizonyos, hogy rosszul végzi a munkáját. Ha már a hasonlatoknál tartunk, akkor pásztorként hagyja, hogy a birkákat (jókat) felfalják a farkasok (rosszak). Vagy ha a kertészes hasonlattal élünk, akkor kertészként hagyja, hogy a kertjében a gyom elnyomja a haszonnövényt. Bármelyik hasonlattal is élünk egy biztos, magasról tesz a világra. Lényegében olyan, mintha nem is lenne. Ha viszont ez így van, akkor sok vizet nem zavar, tehát teljesen felesleges vele foglalkozni. Mindegy, hogy Istennel beszélgetsz, vagy egy darab kővel. Ugyan azt a hatást éred el. Ez tapasztalat.
Miben hiszek?
Az előzőekben már elástam magam sokak szemében. Ha egyáltalán eddig eljutott valaki.
Rossz ember vagyok azt gondolod? Ettől nem vagyok rossz ember, vagy hitetlen. Van hitem, hiszek sok mindenben. Megfogható, látható, érezhető, tapasztalható dolgokban hiszek.
Hiszek a természetben, az anyagban, az ÉLET-ben és ezek erejében.
Hiszek az igazmondásban.
Hiszek a becsületben.
Hiszek a szeretetben.
Hiszek a családomban.
Hiszek a páromban.
Ha egy istenben hinnék, egyedül lennék.
Ha egy istenre várnék, örökké várhatnék.
A párom többet tesz egy nap alatt értem,
mint egy isten egész életemben.
A párom ma este egy bögre forró kakaóval lepett meg. Nem nagy dolog, de ha kérlelném Istent, imádkoznék hozzá, tennék ezer jót, akkor sem történne semmi, nem kapnék kakaót. A páromnak még csak mondanom sem kellett semmit. Ez a különbség a valóság és a misztikus láthatatlan lények között. Remélem már értitek miért hiszek a megfogható dolgokban.
„Nem véletlenül beszélek többes számban, hiszen rengeteg vallás létezik és benne megannyi isten.” – igen, ezt már Pascal is észrevette, de ő nem ragadt le itt: „”Különféle, egymással ellentétes vallásokat látok, következésképpen mind hamis, kivéve egyet, amelyik nem az. Mindegyik a maga tekintélyére hivatkozva követeli, hogy higgyenek benne, és fenyegeti a hitetleneket. Ezen az alapon tehát nem hiszek bennük. Mert ezt bárki mondhatja, akárki kijelentheti, hogy ő próféta. Ám azt látom, hogy a keresztény vallásban beteljesedett jövendölések vannak, ezt pedig egyik sem mondhatja el magáról.” – Balise Pascal
Tisztelt eliza!
Köszönöm válaszod! Leírtad azt, amit én is gondolok. Minden egyes vallás egy okkal alakult ki: irányítás. Az emberekre mindig is az érzelmeiken keresztül lehetett hatni a legjobban. Régebben a vallás testesítette meg a törvényt. Ha nem azt teszed, amit Isten mond (vagyis, amit a vallási vezető) akkor bűnhődni fogsz, bla-bla. nem részletezem, mindenki ismeri. Az emberek féltek és inkább jól viselkedtek. Mára a vallások átalakultak, de a lényeg ugyan az maradt, az irányítás. A legfőbb vallássá az „államizmus” vált. Utána a legjobban befolyásoló tényező a televízió és a reklám. Persze ezek mind kapcsolatban vannak, de ez másik kérdés.
„Van hitem, hiszek sok mindenben. Megfogható, látható, érezhető, tapasztalható dolgokban hiszek.” – és nem érzed nonszensznek, hogy azt, amit látunk, tapasztalunk, vagy megfoghatunk – ahhoz nem szükségeltetik a hit?
„A párom többet tesz egy nap alatt értem, mint egy isten egész életemben.” – akkor itt az ideje a dolgok egyértelműsítésének: az az isten, akiről ezt a cikket írtad, nem létezik, soha nem is létezett. Létezik viszont az az Isten, Aki az egész univerzumot teremtette, igazgatja, és fenntartja mind a mai napig- Aki nem hagyta magára egy percre sem.
Ám nem feltétlenül kell megmaradnod cikkbeli hitedben, kezdheted, ha gondolod, mondjuk a tudomány oldaláról: http://teremtestudomany.hu/osleves/
Üdvözöl: eliza
Tisztelt eliza!
Tudományos könyveket előbb lapozgattam, minthogy olvasni tudtam volna. Aztán el is olvastam, mikor már tudtam. Tisztában vagyok mindkét oldal álláspontjával. Voltam hívő, mert rám kényszerítették. Szerintem Isten azért kellett az embernek, mert voltak természeti jelenségek amiket nem értett. Így volt kire fognia. Ha nem sikerül valami? Isten úgy akarja. Pedig csak mi rontottuk el. Mindenkinek ez az irányítás a mániája, ahogy az ember is mindent irányítani akar, úgy azt hiszi, hogy mindent irányítani kell, hiszen akkor nem működik. Pedig sokkal egyszerűbb lenne elfogadni, hogy a dolgok csak úgy megtörténnek.
Kedves Tamás! Semmi baj a hitetlenséggel. Legyen Ön hitetlen. Viszont úgy érzem, a hitetlenséget mint hitet szeretné terjeszteni! Miért?!
Kedves Éva!
Köszönöm, hogy írtál!
Nem érzem magam hitetlennek, csak másban hiszek, mint a többség. Az emberek hitetlennek tartják azt, aki nem valamiféle istenben hisz. De akkor is hitetlennek tartják, ha nem abban az istenben hisz, amelyikben ők. A családom nagyon vallásos volt, engem is vallásosnak neveltek. Sajnos gyerekfejjel kellett rájönnöm, hogy ez az egész miről szól. Többek között ezért fordultam el az egyháztól. Nem érzem úgy, hogy bármit is terjesztenék. Egyszerűen csak leírom a gondolataim. Ezt valaki elolvassa és ha van kedve hozzászólásban vitázhatunk a témáról. De hogy terjeszteném? Nem állok ki emelvényre tömeg elé és nem szónoklok. Szórólapokat sem terjesztek. A blogom mindenről szól nem csak erről.
A párom többet tesz egy nap alatt értem,
mint egy isten egész életemben??????
Istent nem írjuk kis betűvel. Elhiszem, hogy sokat tesz a párod érted,
DE: Mégis ki ajándékozta Neked a párodat és a párodnak Téged?
Ezen nem gondolkoztál még soha?
Kedves Lukrecia!
Úgy vélem nyelvtanilag helyes kisbetűvel írnom, mivel általánosságban istent írtam. „egy isten” így írtam és nem pedig „Isten”, vagy „az Isten”. Minden vallásos ember hajlandó azt gondolni, hogy csak egy igaz isten lehet és az csak az, amelyikben ő hisz. Én ezzel nem vitatkozom. Mindenki azt hisz amit akar és ezt tiszteletben is tartom. Én csak azt látom, hogy nagyon sok vallás létezett régen is és létezik ma is. Voltak és vannak olyan vallások is, ahol több isten létezik, de vannak olyan vallások, ahol a természet erőiben hisznek.
Hogy ki ajándékozta nekem a párom? Jött ő magától, nem kellett ajándékozni.
Én az életet nem misztifikálom túl és mint ember nem helyezem magam senki és semmi fölé. Az élet egyszerű biológia, kémia és fizika.
Nekem ez a véleményem, másnak meg más. Ettől szép a világ.