A FIDESZ a boltok vasárnapi nyitva tartását szabályzó törvénnyel rendesen mellé lőtt. Nem hinném, hogy nagyon sok hasonló törvényt találunk a történelemben, melynek a bevezetése és az eltörlése egyaránt ekkora negatív visszhangot keltett volna. Politikusaink már nem először mutatnak teljes inkompetenciát az ország vezetésével kapcsolatban.

Szerény személyemet nem különösebben izgatta a kérdés, hogy vasárnap lehet-e vásárolni, vagy sem. Eddig is akkor ment a családunk boltba, ha nyitva volt. És ezután is így lesz. Én még éltem abban a korban, mikor vasárnap és hétfőn is is zárva voltak a boltok, szombaton pedig csak délig volt nyitva. Senki sem panaszkodott. Időközben az embereket hozzászoktatták a „jóhoz”. A boltok folyamatos nyitva tartása, és az árukészlet állandósága kiűzte az emberekből a tervezés, előre gondolkodás, raktározás ösztönét.

Minek spájzolni ha mindig nyitva a bolt?

Ezért is láthatunk ünnepek előtt annyi embert a boltban. Pánikolnak az emberek. Egy boltostól tudom, hogy ilyenkor az emberek hajlamosak túlköltekezni. Konkrét példaként felhozta, hogy van olyan, aki soha nem vesz kenyeret, de húsvét előtt vesz öt kilót. Egyszerűen csak pánikol, mert két napig zárva lesznek az üzletek. A felesleges kaják majd a kukában landolnak, aminek a guberálók, majd a szeméttelepen a patkányok, egerek, madarak örülni fognak.

De kanyarodjunk vissza a kormány inkompetenciájához kicsit. A botbezárással azt akarták elérni, hogy az emberek otthon legyenek a családjukkal vasárnap. Ez szép és jó, de akkor a folyamatos műszakban dolgozókat valahogy kihagyták ebből a körből. A multi gyárak, kórházak, tűzoltók, rendőrök, katonák, segélyszolgálatok, ügyfélszolgálatok kimaradtak a vasárnapi zárva tartásból. Most akkor vagy mindenkire kellett volna, hogy ez vonatkozzon vagy senkire. Aztán jött az MSZ(M)P és rámutatott Magyarország legégetőbb problémájára:

Vasárnap zárva vannak a boltok.

Rögtön népszavazást akartak kezdeményezni, de a FIDESZ, csak azért, hogy ne valaki másnak legyen igaza eltörölte az egyéves törvényt.

Tegye a szívére a kezét kedves olvasó és válaszoljon magának őszintén a következő kérdésekre:

• Mennyire van elege ezekből a fartúró senkiháziakból, akik szemrebbenés nélkül szórakoznak egy egész ország életével?
• Szebb és nyugodtabb  lenne a világ ingyenélő politikusok nélkül?

Az összes politikus gondolatolvasó. Engem például meg sem kérdeztek, hogy nekem mi lenne a jó. Jaj tényleg! Volt Nemzeti Konzultáció, egy újabb felesleges pénzkidobás. A kérdésekben benne volt a válasz is, így eleve nem volt értelme feltenni. Kicsit úgy hat a dolog, mint amikor Hofi Géza játszotta a János Vitézben a királyt és elrontotta a szöveget: „Hogy hívnak Jancsi fiam?”

A Nemzeti Konzultáció is a vezetés teljes inkompetenciájára utal. Meg kell védeni a határokat, a feladat adott, de azért kérdezzük meg a népet. És a nép igent mond. Majd a FIDESZ kijelenti, hogy a nép ezt akarja. Ami releváns. Tehát feltettünk egy felesleges kérdést milliárdokért.

Életmentő eszközökre nem telik a kórházaknak, nemzeti konzultációra igen.

A gondolatolvasó politikusaink döntéseket hoznak a fejem fölött, hiszen ők tudják, hogy nekem mi a jó és mire van szükségem. Tévednek. Én például semmi mást nem akarok csak nyugalmat, azt hogy a baromságaitokkal hagyjatok békén, azt, hogy ne kelljen havonta új törvényeket és szabályokat tanulgatni. És nem lehetne olyat, hogy a kétkezi munkám gyümölcsét, csak a családom élvezhesse? Miért kell olyan embereket eltartanom, akiket nem ismerek és a munka elvégzése során nem segítettek? Miért kell olyan emberek utasításait betartanom, akikhez semmi közöm? Miért hozhatnak ők olyan törvényt, hogy én őket köteles vagyok etetni itatni, ruházni, csak úgy, mert ők így döntöttek? Ha azt akarod, hogy eltartsalak, akkor gyere segíts! Ásd fel a kertet, nyírd le a füvet, segíts a munkámban, de ne akadályozz.

Vegyük már észre emberek! Azok zsebeit tömjük tele pénzzel, akik folyamatosan azon törik a fejüket, hogy hogyan gördítsenek akadályokat az életünk útjába. Ez valahogy nem kóser. De minden rosszban van valami jó is. Így nevelik furfangossá a magyarokat, hiszen rendszeresen azon kell törnünk a fejünket, hogy hogyan játsszuk ki a törvényeket. Persze az életnek nem erről kellene szólnia.